Ízelítő a 29. fejezetből

Sziasztok!

Előre szólok, hogy lehet szidni, lehet elküldeni melegebb éghajlatra, de személyes testőröm van Dorszíí személyében, aki rávett arra, hogy egy nappal korábban hozzam az ízelítőt! Úgyhogy csak nyugodtan! És a friss szombaton (ismétlem SZOMBATON!), szal addig húzzátok ki... valahogyan! (És még mindig lehet kommentelni a legutolsó teljes fejihez is!XD Kis telhetetlen!XD)
A "Némber" Szylu

"- Edward, A… a… - akadtam el a mondat közepén.
A döbbenettől még jobban lemerevedtem, mint a könyvtárban és azt hittem, hogy kápráznak a szemeim. Aztán kapcsoltam, hogy nem álmodom – vámpír vagyok, az istenért! – és iszonyatosan bizseregni kezdett az arcom.
Ezelőtt is láttam már őt félmeztelenül, de az teljesen más volt. Most csupán egy törölközőt csavart a derekára és piszkosul zavaró volt a helyzet, ahogyan az ajtóban álltam és mindenhová próbáltam nézni, csak rá nem.
Mégsem kerülhette el a figyelmemet, hogy talán most volt a legemberibb, mióta csak megismertem. Bronzvörös tincseiről hátára, vállára és mellkasára hullottak az apró, ezüstös vízcseppek és végigfolytak a bőrén, hogy a törölköző szélében szívódjanak fel.
Egyik kezével a ruhaanyag sarkát fogta, a másikkal beletúrt vizes hajába. Tekintetét rám emelte és felvonta egyik szemöldökét…"