Ízelítő a 27. fejezetből

Sziasztok!

Még mielőtt kéritek, nem, nem, csak 13-án jön az új feji. Az okokat majd kifejtem aznap. És amúgy is még csak háromnegyed része van kész a folytatásnak, de már most hosszabb, mint a szokásos...
Megpróbáltam nem annyira szemét lenni, mint a múltkor(XD), és most egy könnyedebb részletet hoztam Nektek! Itt kell megjegyeznem, hogy nekem személy szerint ez az egyik kedvenc "megmozdulásom", de ez csak az én véleményem. És tessék örülni, mert kitöltöttem a felvételi jelentkezési lapomat, már csak fel kell adni. Ez annyit tesz, hogy most egy darabig(érettségiig...XD) lehet velem normálisan beszélgetni!XD
Pusz


"- Túl világos! – Puff, egy top.
- Túl sötét! – Piff, egy garbó.
- Túl kék! – A blúzom keltette hang valamiért elmaradt – biztos fennakadt valamiben –, de túl elfoglalt voltam hozzá, hogy megnézzem.
A következő adaghoz nyúltam, amikor megszólalt az ajtóból, pontosabban mögülem egy hang:
- Nekem tetszik ez a blúz – mondta nemes egyszerűséggel az illető, mire megpördültem a tengelyem körül és rámeredtem…
Azaz rámeredtem volna, ha nem vagyok ekkora szerencsétlenség, és a lendülettől nem borulok be a szekrénybe. Természetesen a ruhák sem maradtak a helyükön – már miért is tették volna? –, így az egész szekrény tartalma rajtam kötött ki.
- Te jó ég, Bella! Jól vagy? – kérdezte Edward és éreztem, hogy a ruhatömeg eltűnik onnan, ahol az arcomnak kellett volna lennie.
- Nem – motyogtam. – Azt hiszem, eltört a vállam! – nyavalyogtam, mint egy hétéves.
Edward erre vigyorogva nézett le rám, és megcsóválta a fejét. Kezében ott virított a „túl kék” blúzom. Most már legalább tudtam, hogy kiben akadt fenn…"