Vérvörös alkonyat

Sziasztok!

Még mindig lehet kérni a Vérvörös alkonyatot "PDF" formátumban, ha esetleg valaki még nem tette volna meg, és szeretné! :)
Az e-mail címem oldalt! ;)
Puszmancs

Szylu

2012. január 31., kedd

Before the Dawn - 18. fejezet (Part 1.)

Sziasztok!

Íme, itt a 18. fejezet első része, olvassátok, véleményezzétek! :)
Pár napon belül jön a második része, ami... Nem, nem mondom meg, milyen szemszög lesz, legyen ez egy apró meglepetés! ;) Oh, és lesz még meglepetésben bőven részetek, de ezt majd szép lassan úgyis mondom/írom! :)
Puszmancs

Szylu

18. fejezet

Mire vagy jó?

„Csak keresed magad,

Hogy mire vagy jó?

Csak kérdezed magad,

Hogy mire vagy jó?

Ha a szíved cserben hagy,

Mire vagy jó?

Ha a dühöd elragad,

Mire vagy jó?”

(Ákos: Mire vagy jó?)

(Casey szemszöge)

Csak az egyik szempillája alól sandított fel rám, hogy lássa, milyen hatást értek el a szavai, aztán nagyot sóhajtott, és mozdulatlanná dermedt, mint aki itt akarja tölteni élete – létezése – hátralevő részét. Tudtam, hogy nem fog válaszolni a kérdésemre, ahhoz túlságosan személyes volt, és friss ismeretségünk nem tette lehetővé, hogy ennyire mélyre ássunk egymás múltjában. Sejtettem, hogy gondolatban valahol messze járt és nem tudtam legyűrni a késztetést, hogy használjam rajta a képességemet. Óvatosan kinyújtottam a karom, és megérintettem a kézfejét, de ismételten csak a nagy semmi. Nulla, zéró, nuku.

Elégedetlenül felhorkantam, és már éppen faképnél hagytam volna, amikor halk kuncogás bukott ki az ajkai közül, és hirtelen felült. Az arcunk ezáltal egy magasságba, és vészesen közel került egymáshoz. Ha mindez nem lett volna elég, még ráadásként szórakozottan nyúlt az egyik tincsem után és lustán tekergetni kezdte az ujjai között, de egy percre sem vette le rólam a szemét. Szája szegletében hamiskás mosoly bujkált, és nem tudtam eldönteni, hogy képen töröljem, így rugdosva el a pillanatot, vagy hagyjam, hogy kiszórakozza magát, és csak utána képeljem fel. Amíg így tanakodtam, ő halkan, de határozott hangon beszélni kezdett.

- A legtöbb vámpírhoz hasonlóan, már persze itt azokról beszélek, akik rendelkeznek valamilyen különleges képességgel, gyengén ugyan, de én is érzékeltem, hogy valami… hogyan magyarázzam el? – ráncolta össze aggodalmasan a homlokát, és hirtelen minden figyelmét az ujjai közül kicsúszó, majd köré fonódó hajamnak szentelte.

- Azt hiszem, tudom, hogy mire célzol – siettem a segítségére, hogy könnyebben folytatni tudja a történetet.

Szórakozottan pillantott fel rám, és az apró tincs kihullt a kezéből, de mielőtt még a kulcscsontomra ért volna, ismét az ujjai közé csippentette.

- Alig ismerlek, de néha kitör a frász attól, hogy mennyire az ember veséjébe látsz – mormolta az orra alatt.

- Szakmai ártalom – rántottam meg a vállam, és türelmesen vártam, ami valljuk be őszintén, nem volt ínyemre.

Ahhoz voltam hozzászokva, hogy egy kis tipitapi és hopp, máris megkaptam a megfelelő információkat, nem pedig harapófogóval kell kiszednem azokat valakiből. Agyrém!

Will érdeklődve nézett fel rám, és rájöttem, hogy magyarázatot vár tőlem.

- Hozzátartozik a munkaköri leírásunkhoz, hogy többek között a frászt kell hoznunk másokra – hecceltem egy picit, hogy ne legyen annyira feszült.

- Hát, meg kell hagyni, piszkosul jól csinálod – dobott felém egy apró mosolyt, de pár másodperc múlva ismét elsötétült a tekintete.

Gondoltam, hogy nem kínzom tovább, ezért felajánlottam, hogy hagyjuk a fenébe az egészet, és menjünk vissza a kastélyba, de csak megrázta a fejét.

- Ha most hagyjuk a fenébe az egészet – macskakörmözött a levegőbe –, akkor addig fogsz a nyakamra járni, amíg ki nem csikarod belőlem, amit tudni szeretnél, nincs igazam?

- Ez azért erős túlzás, valljuk be őszintén – védekeztem, mire hitetlenkedve mordult fel. – Én úgy fogalmaznék, hogy minden eszközt bevetnék annak érdekében, hogy megtudjam az engem érdeklő apró, ám nem elhanyagolható részleteket.

- Akkor tennem kell valamit azért, hogy ne kelljen az okos kis buksidat felesleges rejtélyek megoldásával megterhelned – mondta, és játékosan megpöckölte az orrom, mielőtt ismét visszafeküdt a fűbe.

Sértődötten dörzsöltem meg a támadást szenvedett testrészemet, de nem fűztem hozzá semmit a dologhoz.

- A képességem kulcsa abban rejlik, hogy testi kontaktusba kell kerülnöm azzal az illetővel, akin használni szeretném. Vagyis jobban mondva csak azon tudom használni, aki ellenem szándékozik használni a sajátját. És mindegy, hogy ártó cél, vagy, mint pár perccel ezelőtt történt, pusztán a kíváncsiság vezérli az egyént. Ez a tulajdonságom már emberként is megvolt, ezért nem tudta rajtam érvényesíteni a „hatalmát” Jasper.

- Hát, öcsém, neked tuti, hogy marketingesnek kellett volna menned, ha emberként tengeted tovább a mindennapjaidat, és persze a 21. században – szúrtam közbe, mert éreztem, hogy itt most egy kicsi szünetet fog tartani a mesélésben.

- Nagyon örülnék neki és megtisztelnél vele, ha kifejtenéd nekem, hogy most mégis mi volt a problémád az utóbbi – gyors fejszámolást végzett, láttam rajta – négy mondatommal.

Meguntam, hogy úgy tegyek, mintha minden egyes szaván csak úgy csüngenék – persze nagyon is odafigyeltem arra, amit mondott –, ezért követtem a példáját és én is hanyatt feküdtem. Éreztem a tenyerem alatt a fűszálakat, amik kellemesen csiklandozták a bőrömet, és csak pár pillanatra ugyan, de eltűnődtem rajta, hogy miért nem töltök több időt idekint. Hiszen annyira nyugodt és békés minden. De ezt a lelki dilemmát majd megvitatom magammal egy másik időpontban.

- Azt kifogásolom, hogy sikerült olyan jól körülírnod a képességedet, hogy még mindig nem tudom, tulajdonképpen miért kapok minden egyes alkalommal agyvérzést, amikor nem sikerül használnom rajtad az enyémet – válaszoltam jó kislány módjára, és letéptem egy fűszálat, hogy ezzel is enyhítsem némiképpen frusztráltságomat.

Ah, még mindig jobb, mint hogyha valaki fejét tépném le, esetlegesen az őrmesterben tennék kárt. Bár tegyük hozzá, hogy szerintem egy kis harapdálásba még nem halna bele, de erről majd egyszer meggyőződöm saját magam bizonyos körülmények és hosszasabb ismeretség után.

- Pedig pofonegyszerű a dolog: a legelső érintés során a képességem úgymond letapogatja a másik vámpír képességét, és olyan védekező-rendszer lép életbe nálam, ami talán az emberi immunrendszerhez hasonlítható.

- Szóval, ha jól értelmezem, márpedig nagyon jó vagyok az értelmezésben, akkor a képességed vírusként érzékeli a többi képességet, és egyszerűen csak védekezik külső behatások ellen.

- Zseniális Sherlock, gratulálok! – nevetett fel, és még tapsot is kaptam.

Jó, rendben, a képességére már fény derült, de engem ennél több is érdekelt.

- Oké, akkor mehetünk tovább – noszogattam. – Ott tartottunk, hogy már a polgárháborús időkben sem hatott rád Jasper képessége. Mi történt után?

Will olyan hirtelen kelt fel, hogy már csak arra eszméltem, ahogyan fölém hajolt és kezeivel megtámaszkodott a fejem mellett.

- Hátrébb az agarakkal, Miss Crawford! – mosolygott rám, és közel jártam hozzá, hogy cseppfolyós állapotba kerüljek. – Folytatom, de előbb kiskegyed jön. Mi az Ön története?

14 megjegyzés:

Névtelen írta...

szia.

sajnos végig sem olvastam... már az első bekezdés után elszállt a kedvem. Ez most Ed/Bella fic????????????????????? Szerintem nem? Sokan inkább rájuk lennénk kíváncsiak. Igaz már nagyon rájuk sem emlékszem mi volt velük. Ez a Casey történet meg egyenesen elveszett az éterben.
Sajnálom, mert szeretem az írásaidat, de ez az egész Casey történet nekem csak egy mentőövnek tűnik, mintha nem tudnád, hogy mit is írjál a történetben ezért behoztál egy karaktert. Sajnálom. Tényleg tök hidegen hagy ez a szereplő és az ő sorsa... Majd akkor visszatérek, ha egyszer valaha lesz még Ed/Bella rész.
Sajnálom, hogy ilyen irányba ment el a történet. Tényleg.

Azért biztos vannak akiknek tetszik, de én őszinte olvasó vagyok, és nem bírtam ez mellett szó nélkül elmenni, mert engem zavar... És szerintem nem én vagyok az egyedüli. Persze lehetnék jófej, és akkor azt írtam volna, mint amit mások gondolnak: "húú, már vártam a frisst. örülök, hogy hoztál nekünk és itt vagy, jó fejezet lett, de mikor lesz már Bella vagy Edward rész..."
Ebből is ugyan az látszana mint amit írva, csak cenzúrázva. Na mindegy.
Azért sok sikert mindenhez.

Szia

Egy felvállalós-őszinte olvasó

Névtelen írta...

Halihó!! :)
Már rettentően hiányoztál nekem Szylu te is, és a történeted is. Nagyon szeretem a stílusodat, ahogy írsz. Remélem minden vizsga jól sikerült, tudom milyen nehéz ez a pár hónap az egyetemen/főiskolán.
És el is érkeztünk a mai frisshez... Arra jó volt ez a "kis" szünet, hogy gyorsan elolvassam az eddigi fejezeteket, hogy s mint vannak eddig a szereplők. Én személy szerint nagyon szeretem Edwardot, (Bellát nem annyira,de őt úgy általában utálom), és tudom milyen nehéz fanficet írni, a kezed eléggé meg van kötve. Gondolom ezért is hoztál be új szereplőket ide, és a VA-ba is. Velük könnyebben dolgozhatsz, úgy írod meg az életüket/halálukat ahogy Te akarod, nem lesz lincselés a végén ha nem úgy sülnének el a dolgok, ahogy az ember szeretné. És ezekért is szeretem amiket írsz. Hogy nem csak a szokványos dolgokat olvashatom nálad, hanem másokért is izgulhatok. Ha csak arra lennék kíváncsi, hogy mi lesz Eddel és Bellával, elolvasom az eredeti könyveket. És igen, ki merem jelenteni, hogy kezd jobban érdekelni Caseyék története, mint Belláéké. Mert egyébként is hova van írva, hogy ez egy Bella+Edward fanfic??? Az egy dolog, hogy őrájuk van építve a sztori, mivel valami támpont kell nekünk, de nem feltétlenül kell CSAK róluk szólnia!!! És mivel valószínűleg a végén Bella és Edward úgyis együtt lesznek, örülök, hogy van másik FŐszereplő, akiért még izgulhatok!!
Szóval én továbbra is olvaslak, akármit írsz, legyen az Edward,Bella,Casey,Béla,Józska vagy akár Gizike!!
puszi: CaseyFan :D

Névtelen írta...

Szia.
Én is nagyon örültem a fejezetnek. Örülök hogy végre visszatértél közénk, hogy meglelted múzsádat, és még a vizsgákat is sikeresen vetted.
Kicsit én is csalódott vagyok, hogy nem Bella Edward rész következett.
Viszont én nagyon szeretem Caseyt is. És örülök hogy benne van a történetben, mert hiába szól két személyről a történet kellenek mindig "fontosabb" mellékszereplők is, akik a helyes útra segítik, adott esetben fenékrúgásokkal terelik oda őket.
A lényeg, én imádom a töridet és várom a folytatást is.
A mostani fejezetről:
Nagyon tetszik hogy a cserfes és nagyszájú lány emberére vagyis vámpírjára akadt.
És még egy kérdés, Edward képességével szemben védtelen amíg nem érintkeznek?
ó a francba, eszembe jutott, vállon veregette.
Hm, talán túl egyszerű lett volna.
ÉN várom a folytatást!!!!
Puszi Orsi

Roxy^^ írta...

Szia!
Nagyon jó a sztori, tetszik az egész háttér, és ahogy ezt az egészet kidolgoztad. :)
Úgyhogy csak így tovább! :D
Megjegyzés: Ezt ITT nem lehet abbahagyni!!!!!!!!!!
Elképesztő, hogy milyen helyeken tudod abbahagyni, ezzel húzva az én agyamat arra, hogy félpercenként nézzek fel az oldalra, hogy fent van-e már az új fejezet...
Izgatottan várom a következő fejezetet! :)
Ui:Szereztél egy újabb rajongót!! ;)
Puszi Roxy^^

Névtelen írta...

Szia! Szia! Szia! :D
Jó, hogy újra itt vagy. Annyira fantasztikusan írsz!!:)
Öhm..az elégedetlenkedőkre reflektálva: ízlések és pofonok, mindenkit még te sem elégíthetsz ki - gondolom...XD
Amúgy az első gondolatom nekem is az volt, hogy "Nem Ed/Bella szemszöööög???" Aztán rájöttem hogy Casey-t is szeretem (mintha ezt már írtam volna..) szóval nem bántam, mert olvasva megint rájöttem, hogy mennyire szeretem a stílusodat.
Ami a fejezetet illeti: Will még mindig nem adott magáról elég információt, és kétlem hogy Casey így belemegy a játékba, hiszen, erről nem volt szó!!XD És örülök hogy végre valaki bele tudta folytani a szót a kis duracell nyusziba.:D
Izgulok a folytatásért!
Alexandra

Névtelen írta...

Szia!Örülök h visszatértél!:))
Kíváncsi vagyok hogyan alakul Caseyék kapcsolata és majd Belláéké is!!!
Én am ezt úgy tekintem mint vmi kitekintés, több szálon futó sztori...:))
Várom h hogyan tovább!!:)))
Melinda
u.í:Öröm volt olvasnia cukkolodást!!!

Névtelen írta...

megérte várni :))

Névtelen írta...

Nagyon tetszett ez a rész is, örülök, hogy visszatértél, már nagyon vártam :)

Névtelen írta...

Szia :) örülök hogy megjött az ihlet a folytatáshoz :)) nagyon jó lett ez a feji is, de itt abbahagyni... várom a folytatást..:) puszi Anikó

Névtelen írta...

és ami a Casey-Will szálat illeti.. nekem bejön, nincs vele semmi gond, de Will karaktere nagyon megfogott.. Casey meg belevaló csajszi szóval csak így tovább, hozd őket össze :P am. előző voltam...

Névtelen írta...

Szia!!
Nekem is tetszik a Casey-Will dolog. Szerintem nagyon jóó. AZ Edward-Bella szálat is szeretem és remélem folytatod még mert nagyon-nagyon tetszik.
Egész nap kerestem egy jó történetet,de nagyon sokáig nem találtam. aztán meg találtam ezt a törit és hát addig nem aludtam el, szóval ha holnap az angol szintfelmerőmön el alszom az csakis a te hibát, mert túl jól és izgalmasan írsz. :@ :D Vároooom a köviiit!!!!!!!!!! :)
Mogyi Cullen

Névtelen írta...

szia..eszméletlen jól írsz :)) elolvasnám ezt Will szemszögéből is, csípem a fickót és Casey-t is, remélem összejönnek... és Bellának meg Eddynek is drukkolok :P pussz egy olvasó ..

Márta Gyallai írta...

Sziaaa. Hogyhogy nincs már uj fejezet???? :(

Névtelen írta...

Ezt èn is kérdezni akartam hogy miért nincs ùj fejezet?

Megjegyzés küldése

 

blogger templates | Make Money Online